Genaiskkus iská etihkalaš rájiid

Maŋimuš jagiid lea šaddan dađistaga bivnnuheabbo máksit priváhta fitnodagaide iežas DNA kártema ovddas. Dakkár kárten sáhttá addit sivahis bagadusa biebmodoalu ja hárjehallama ektui, muhto sáhttá maiddái almmostahttit riskka duođalaš ja jámolaš dávdii. Dakkár dieđut váikkuhit olbmui - juo, soaitá olles bearraša ollu fulkkiiguin.

Sáhttá leat issoras dovdu oažžut iežas genaid čilgejuvvot e-poasttas dahje reivves. It leat dušše addán buot iežat genehtalaš dieđuid fitnodahkii man Norgga lágat eai mudde, muhto leat maiddái ožžon dieđuid maid sáhttá leat váttis dohkkehit.

Jus don leat árbbálaš dávddaid riskajoavkkus, de sáhtát váldit genaiskosa norgga buohcciviesuin. Dalle oaččut buori bagadusa sihke ovdagihtii, dađistaga ja maŋŋá go leat ožžon bohtosa. Okta dain dávddain máid sáhttá iskat lea Huntingtona dávda. Dat lea vuoiŋŋašdávda mii addá stuora dikšundárbbu, ja mas lea jápmin boađusin. Jus dus lea gena, de oaččut buozalmasvuođa.

Eatnasat eai oaččo maidge dávdamearkkaid ovdal rávesolmmožin. Jus dieđát ahte du áhkku jámii Huntingtona geažil, de lea 50% vejolašvuohta ahte eadnát guoddá gena. Jus válljet iskat iežat ja oaččut dieđu ahte dus alddát lea gena, de dat mearkkaša ahte don, eadni ja vejolaččat ovttamonat jumešoarbinat šaddet buohccit. Dákkár dieđu oažžun váikkuha oahpu válljemii, relašuvdnii earáide, oktavuhtii guoibmái, ja vejolaš sávaldahkii oažžut iežas mánáid - oanehaččat dadjon dan eallimii máid eallá.

NIPT (non-invasive prenatal test)lea oalle ođđa diagnostalaš teknologiija mii dahká vejolažžan kártet ohki genaid almmá riskka haga. Go eatnis váldá varraiskosa sáhttá oalle sihkkarit árvvoštallat leago ohkis muhtinlágan kromosomasivva mii sáhttá dagahit mánnái váttis eallima.

Ovdal ožžo dušše áhpeheamit riskajoavkkuin fálaldaga váldit iskosa. Iskkus dahkko árrat áhpehisvuođas, ja dieđuid vuođul sáhttá válljet jus háliida loahpahit áhpehisvuođa. 2020 giđa mearriduvvojedje láhkarievdadusat mat rahpet vejolašvuođa buohkaide geat dan háliidit, oažžut dákkár iskosa. Muhtimat ballet ahte mánát geain leat kromosomasivat nugo Downs-syndrom ja Williams-syndrom, válljejuvvojit eret, ja ahte dát lea vuosttaš lávki sirrenservodaga guvlui.

Earát oaivvildit ahte go álkit ja riskka haga sáhttá háhkat dáid dieđuid árrat áhpehisvuođas, de lea jallodat hilgut dan. Jus lea riskajoavkkus, sáhttá vejolaččat maŋŋil áhpehisvuođas váldit ohkečáhceiskosa, muhto dákkár iskkusváldin lasiha dađibahábut riskka cuovkanit.

Jus NIPT addá negatiiva bohtosa - dat mearkkaša ahte mánás eai leat dat kromosomasivat maid iske - de eai dárbbaš váhnemat ballat dárbbašmeahttumit. Jus boađus lea positiivvalaš, ja fuomášuhttá siva, de jotket iskosiiguin. Dalle oažžu vejolašvuođa árvvoštallat mii lea riekta alccesis eallindili ektui.

Riegádahttit duohta buohcci máná lea stuorra noađđin eatnasiidda, muhto jus lea ráhkkanan dasa mii boahtá, de sáhttá leat álkit birgehallat hástalusaiguin mat leat vuordimis. Eanas áhpehisvuođat čađahuvvojit váttisvuođaid haga, ja muhtumat čuoččuhit ahte lea dárbbašmeahttun geavahit resurssaid fállat daid iskosiid buohkaide.