Báru dovdomearkkat
Go mii dollet bátti ja lihkahallat dan bajas vulos, de lihkastagat sirdásit bátti mielde, ja boađusin lea bárru mii leavvá: Mii oažžut bárrolihkastaga. Juste seamma dáhpáhuvvá go geahččit "váldet báru tribunas". Juohkehaš čuoččoha ja čohkkeda fas, muhto bárru leavvá birra tribuna.
Bárroguhkkodat, λ:
Oanehemos gaska guovtti saji gaskkas mat sugadit seammaládje. Álkis vuohki gávdnat dan lea mihtidit guhkkodaga bárrogierragis bárrogierragii.
Amplituda, A:
Maksimála mohkki man radjái bárru sugada dássedeaddolinjjás eret. (Mii eat beroš lea go mohkki bajábealde vai vuolábealde.)
Perioda, T:
Perioda (áigodat) lea dat áigi máid dihto sadji bárus geavaha čađahit ovtta olles sugadeami. Sáhttit gávdnat dan go mihtidit áiggi dan rájes go okta barrogiera meattilda gitta boahtte bárrogiera meattilda.
Frekveansa, f:
Freakveansa lea man galle geardde dihto sadji bárus sugada juohke sekunddas. Sáhttit rehkenasttit dan ná
Jus geahččat juste dan dili mas lea 1 sugadeapmi, de muitala perioda T man guhkes áiggi váldá čađahit dan. Dalle lea mis oktavuohta
Bárroleaktu, v:
Bárru leavvá konstánta leavttuin dan sajis gos álggii. Mii diehtit ahte
Jus mis lea 1 bárroguhkkodat gaskan, de diehtit ahte bárru lea adjánan 1 periode, T. Dán sahttit bidjat leaktoformelii
Mii sáhttit maiddái ovdanbuktit dán frekveanssa bokte dáinna lágiin
Nappo lea mis eaŋkilis oktavuohta
Dáinna sáhttit rehkenasttit frekveanssa ja bárroguhkkodaga gaskkas jus dovdat bárroleavttu.
Dus leat čuvvovaš dieđut ovtta báru birra:
Dat sirdása bissovaš leavttuin olgeš guvlui.
Bárrogierraga ja bárrobotni gaskkas lea 1 mehter.
Dássedeaddolinnjás bárrogierragii lea 3 mehtera.
Meattildit juste 4 bárrogierraga ovtta dihte saji meaddel 16 sekundda áigodagas.
Geavat dieđuid rehkenasttit dáid iešguđet sturrodagaid. Čále vástádusaid vuolábeallái ja dárkkis leat go rehkenasttán riekta.